A filozófia jelentése (mi ez, fogalma és meghatározása)

Mi a filozófia:

A filozófia egy olyan tantétel, amely logikai és módszertani érvelést alkalmaz olyan elvont fogalmakról, mint a létezés, az igazság és a tudományon alapuló etika, a természeti dolgok, például az emberek és az univerzum jellemzői, okai és következményei.

A filozófia az φιλοσοφία görög szóból és az ókori Görögországban Pythagoras által létrehozott latin filozófiából származik, amely „bölcsesség iránti szeretet” vagy „a bölcsesség barátja” jelent. Ezzel a kifejezéssel az ezen a téren egy vagy több szerző által kifejlesztett elméleteket és gondolkodási rendszereket is megnevezik.

A filozófia egy anyag, egy elmélet vagy egy szervezet szelleme, alapelvei és általános elképzelései is. Ez utal a világ és az élet megértésének saját módjára is.

A filozófia azt is jelenti, hogy mérsékelt, erő vagy derű, hogy szembenézzen egy bonyolult helyzettel. Ebben az értelemben a „dolgok filozófiával való átvétele” kifejezés egy probléma relativizálását jelenti.

A filozófia eredete

Arisztotelész szobor.

Sok vita folyik a filozófia valódi eredetével kapcsolatban. Különböző szerzők ugyanakkor egyetértenek abban, hogy a filozófia többé-kevésbé párhuzamosan fejlődött mind Keleten, mind Nyugaton, ám fogalmaik és módszereik nagyon különböznek.

Nyugaton a filozófia úgy gondolják, hogy az ókorban alakult ki (egy történelmi időszakban, amikor megjelentek az első írási módszerekkel rendelkező civilizációk), és magában foglalja mind a görög filozófiát, mind a római filozófiát.

Görögországban a filozófia a Szocratust megelőző időszakban kezdődik, amelyet Miletus Thales vezette a Kr. E. 6. században. C, amelyet később Socrates, Platon és Arisztotelész követ. A görögök a világ megértésének módját keresték, messze a mitológiától és a vallástól, és inkább érintve a racionális gondolkodást.

A római filozófia a maga részéről az ókori Rómában alakult ki, Kr. E. 7. században. C, olyan exponensekkel, mint Lucretius, Seneca, Cicero és Marco Aurelio. A rómaiak körében az érdeklődés uralkodott a gyakorlat felett, tehát elsőbbséget élveztek a mindennapi kérdésekben, például a politikában és az etikában.

Keleten a filozófiának két fő szempontja volt: a hindu filozófia, amelyből a gondolkodás több formája származik, mint például a vedanta, a jóga és a buddhizmus; és a kínai filozófia, amely a Shang-dinasztia során az I Ching vagy a Mutációk könyvének írásával kezdődött BC-ben 1200-ban. C, és amely később a konfuciánizmus egyik oszlopává válik.

Lásd még:

• Presokratikus filozófia Görög filozófia A filozófia jellemzői

A filozófia ágai

Ez a mai filozófia néhány fő ága:

• Metafizika: megvizsgálja azokat az elképzeléseket, amelyekkel az ember megérti a körülötte lévő világot. Gnoseológia: azt vizsgálja, hogy mi vonatkozik az emberi tudásra: hol merül fel, milyen mértékben lehet továbbfejleszteni stb. Epistemológia: a tudás megszerzéséhez vezető tényezők elemzése. Egyes szerzők esetében az episztemológia és az episztemológia ugyanolyan filozófiai ággal rendelkezik. Logika: a filozófia egyik ágaként indult, amely a fogalmak, például a demonstrációk, paradoxonok vagy érvénytelen következtetések tanulmányozásáért felelõs volt. Azonban egy évszázad alatt azt is a matematika ágának tekintik. Etika: tanulmány az emberi viselkedés helyes és helytelen fogalmáról. Esztétika: a szépség felfogásának tanulmányozásával foglalkozik. Politikai filozófia: a polgárok, a politikai szereplők és a rendszerek közötti kapcsolatok tanulmányozása. A nyelv filozófiája: a filozófia egyik ága, amely a nyelv használatát és annak kapcsolatát a gondolkodás és a világ értelmezésének folyamatával való értelmezésen keresztül vizsgálja. Az elme filozófiája: Feladata a mentális síkon zajló összes kognitív és érzelmi folyamat - például gondolatok, vágyak, fantáziák és érzelmek - tanulmányozása. A tudomány filozófiája: az ismeretek és a tudományos módszertan tanulmányozására szolgál, elsősorban az empirizmus és a pozitivizmus fogalmait felhasználva, áttekintve a tudomány legitimitását, természetét és ésszerűségét, valamint a tudás más formáival, például a vallással való kapcsolatát.

Lásd még:

• Filozófiai áramlatok, kortárs filozófia, absztrakció.

A vállalat filozófiája

A vállalat filozófiája olyan általános elvek, értékek és cselekvési iránymutatások összessége, amelyek tartalmazhatják az üzleti szervezet jövőképét és küldetését. Az üzleti kultúra fogalmát néha belefoglalják ebbe a fogalomba, bár inkább kapcsolódnak a meglévő szokásokhoz és a folyamathoz.

Jellemzője az, hogy idővel bizonyos stabilitással rendelkezik, bár a vállalat filozófiája adaptálható vagy módosítható. Ezenkívül döntő jelentőségű az üzleti tevékenység fejlesztésében, mivel a meglévő filozófia meghatározza a vállalat céljait és formáját.

A jog filozófiája

A jogfilozófia a jog megfelelő fogalmainak tanulmányozása filozófiai szempontból. Olyan kérdésekkel foglalkozik, mint például a jog természete és az erkölcsével való kapcsolat, az igazság fogalma, a tudás és a jogi norma.

A jog filozófiájában két áram emelkedik ki: a természetes törvény vagy a természetes jog doktrína és a pozitív törvény vagy a jogi pozitivizmus doktrína (amelyben egyfelől szkeptikus álláspontot különböznek, másrészt módszertani szempontból).

A jog filozófiájába belemerülő szerzők közül néhány John Johnis, Hans Kelsen és Ronald Dworkin.

Lásd még:

• Az élet filozófiája Eklektika.