A kultúra jelentése (mi ez, fogalma és meghatározása)

Mi a kultúra:

A kultúra a társadalmi csoport anyagi és szellemi javainak halmaza, amelyet nemzedékről nemzedékre továbbítanak az egyéni és a kollektív gyakorlatok irányítása céljából. Magában foglalja a nyelvet, folyamatokat, életmódot, szokásokat, hagyományokat, szokásokat, értékeket, mintákat, eszközöket és ismereteket.

A kultúra célja a túlélés garantálása és az alanyok környezetbe történő alkalmazkodásának megkönnyítése.

Mindegyik kultúra világképét testesíti meg, válaszul a társadalmi csoport életének valóságára. Ezért nincs olyan társadalmi csoport, amelyben hiányzik a kultúra, vagy "iskolázatlan". Ami létezik, a különböző kultúrák és ezen belül a különböző kulturális csoportok, még az uralkodó kultúra szempontjából is.

A kultúra kifejezést korlátozott módon is használják, akár azokra az értékekre és szokásokra utalnak, amelyek az egyes csoportokat irányítják, akár pedig a tudás vagy tevékenység speciális területeire. Mindkét esetben a kultúra szót mindig jellemzõ melléknév kíséri.

Például:

• politikai kultúra: "Hazánk szenved a messiási politikai kultúrától." szervezeti kultúra: "Szervezeti kultúránk az emberek segítésén alapszik." fizikai kultúra: "Az iskolának fizikai kultúrát kell biztosítania a gyermekek számára."

A kultúra kifejezés eredete

A kultúra fogalma a történelem során változott. Annak etimológiai eredete, a kultúra szót származik a latin cultus jelentése „kultúra” vagy a „tenyésztett”. Ez a kifejezés a colere szó múltbeli mellékneve, amely azt jelenti, hogy „ápolni”.

A középkorban a kultúra megművelt földterületet jelölt meg. A reneszánszban megjelenik a "műveltetett" ember gondolata, azaz valaki irodalomban és képzőművészetben tanult.

A tizennyolcadik század elején a kultúra kifejezést szisztematikusan használták a megvilágosodott tudás utalására. A 19. században a kultúra jó modorokat és szokásokat is tartalmazott.

A társadalomtudományok fejlesztésével a 20. században a kultúra értelme bővült, amíg meg nem találta, amit ma hozzárendelünk neki.

A kultúra elemei

Minden kultúra alapvető elemekből áll. A legfontosabbak a következők:

• Kognitív elemek: egy bizonyos kultúrában felhalmozódott tudás a természettel szembeni túléléshez és a társadalmi csoporton belüli alkalmazkodáshoz. Hiedelmek: magában foglalja azt az ötletek sorozatát, amelyet a kulturális csoport felállít arról, hogy mi az igaz vagy hamis. Az értékrendhez kapcsolódik. Értékek: ezek a kritériumok szolgálják a viselkedés kiértékelési modelljeit, mivel azok vezetik azokat a kritériumokat, amelyek elfogadható és elfogadhatatlan alapelveket és hozzáállásokat tartanak a csoport folyamatosságának garantálása érdekében. Normák: konkrét cselekvési kódok, amelyek a közös értékek alapján szabályozzák az egyének kapcsolatát. Tartalmazza a szankciórendszert. Kétféle szabvány létezik:
  • Előíró normák : meghatározzák a kötelességeket és kötelezettségeket. Leíró szabályok : jelzik, hogy mit ne tegyen.
  Jelek és szimbólumok rendszere: mindegyik önkényes és hagyományos kommunikációs erőforrás, amelyet a társadalmi csoport az üzenetek továbbítására használ. Megemlíthetjük a nyelvet, az írást, a grafikai jeleket és a szimbólumokat. A viselkedés nem normatív formái: ezek olyan viselkedési vonások, amelyek megkülönböztetik az egyik társadalmi csoportot a másiktól, még a megosztott kultúrán belül is. Ezt hívják idioszinkráziának.

A kulturális jelenségek más megközelítései a következőket határozzák meg a kultúra elemeként:

• Az immateriális vagy spirituális kultúra megfelel annak a kultúrának, amelyet a szóbeli hagyomány közvetít. Például:
  • hitrendszer; értékek; nyelv; zene; törvények stb.
  Az anyagi kultúra az, amelyet anyagi módon reprezentálnak, mint például a technológia, a kulturális fogyasztási cikkek és a kézzelfogható örökség. Például:
  • építészet; plasztikus művészet; ruházat; konyha; szerszámok; fegyverek stb.

A kultúra jellemzői

Valamennyi kultúrát az jellemzi, hogy megosztunk egy sorozatot, amelyek között az alábbiakat említhetjük meg:

• az emberi gyakorlatok összességét magukba foglalják; a természettel szemben ellentétesen merülnek fel (ösztön vs tudás); világképét képviselik; szimbolikusan kifejezik; társadalmi rendet biztosítanak; fennmaradásuk a kommunikációtól függ; megszilárdítják a hagyományokat; dinamikusak, vagyis Átalakulnak, többé-kevésbé nyitottak, vagyis hajlamosak más kultúrák befolyására. Ezért a következő folyamatoknak vetik alá őket:
  • tenyésztés; transzkulturáció; akkulturáció; inkluziválás.

A kultúra típusai

A kultúrát különféle kritériumok szerint lehet osztályozni. Ez a tanulmány céljától és az elméleti-ideológiai megközelítéstől függ. A kultúrákat általában témák szerint osztályozzák, vagyis a közös érdekű kérdések. A kultúra osztályozásának leggyakoribb módjai a következők:

A történelmi értelem szerint

Peter Brueghel: Holland közmondások . 1550. Olaj fa. 1,17 x 1,63 cm. Berlini Állami Múzeumok.

Olyan kultúrákra vonatkozik, amelyeket korlátozott ideig kereteztek. A kulturális átalakulás nem jelenti a kultúra abszolút feloszlatását, hanem a történelmi változásokhoz való alkalmazkodását.

Például:

• Reneszánsz kultúra, barokk kultúra, középkori kultúra.

Az antropológiai értelmezés szerint

Az Akropolisz Athénban, Görögország.

Arra a kultúrára utal, amely átfogó módon azonosítja az embereket.

Például:

• egyiptomi kultúra; inca kultúra; görög kultúra; nyugati kultúra; keleti kultúra stb.

A vallási paradigma szerint

A vallások antropológiájában a kultúrákat az általuk kialakított vallási paradigma típusa szerint sorolják be. Ezen kategóriákba tartoznak a monoteista és a politeista kultúrák.

Például:

Monoteista kultúrák:

• Zsidó kultúra; keresztény kultúra; muszlim kultúra.

Politeista kultúrák:

• Hindu kultúra; ősi görög-római kultúra.

Az írás ismerete szerint

Egyiptomi hieroglifikus forgatókönyv.

A kultúrák osztályozásának másik módja az írástudásuk. Az orális vagy agraph kultúrák olyan kultúrákra utalnak, amelyek nem rendelkeznek írórendszerrel. Azokat, akik rendelkeznek vagy birtokoltak szkriptrendszereket, írott kultúrának nevezzük.

Például:

Agró kultúrák:

• Yanomani bennszülött kultúra (Venezuela)

Írásos kultúrák:

• Egyiptomi kultúra (hieroglifás írás); mezopotámiai kultúra (ékezetes írás).

A gyártási mód szerint

Rizstermesztési mezők Kínában.

A kultúrákat átalakítják termelési módjukkal együtt, vagy fordítva. Közülük a következő típusokat említhetjük:

• Nomád kultúrák: azok, amelyek vadászattól és gyűjtéstől függnek, és amelyekre gyakran vándorolnak.
  • Példa: a chichimeca kultúra Mexikóban.
  Mezőgazdasági kultúrák: azok, amelyek ülő jellegűvé válnak a mezőgazdasági és állattenyésztési technológia fejlődésének köszönhetően.
  • Példa: kínai kultúra.
  Városi kultúrák: azok, amelyeket a kereskedelmi tevékenység által irányított városi központokban hoznak létre.
  • Példa: a reneszánsz kultúra vagy a mai városok kultúrája.
  Ipari kultúrák: azok, amelyek hatalmas ipari termelési módokat alkalmaznak.
  • Példa: A mai nyugati társadalom.

A társadalmi-gazdasági rend (vagy hegemónia) szerint

Ugyanazon társadalom kultúrájának tanulmányozásakor a kultúra társadalmi osztály, társadalmi-gazdasági rend vagy hegemónia szerinti besorolása uralkodott, mivel az anyagi rendnek a kulturális folyamatokra gyakorolt ​​hatása van.

Eleinte a magas kultúráról és az alacsony kultúráról beszéltek. A magas kultúrát a társadalom megvilágosodott elitje képviselte, amely volt a hatalom. Az alacsony kultúrát az írástudatlan népszektornak tulajdonították, amelyek a legsebezhetőbb ágazatok voltak. Ez a már használaton kívüli osztályozás válaszolt a domináns csoport hegemóniáján alapuló szintértékelésre.

A nacionalizmus növekedésével a népszerû ágazatokat a nemzeti identitás képviselõinek tekintik. Így kezdték kell gyakrabban a kifejezés a népi kultúra itt a rovására kis kultúra. Magas kultúra vált ismertté, mint elitista kultúra, elit kultúra, a kultúra „kulturált”, a hivatalos kultúra és a tudományos kultúra.

Például:

• népkultúra: népi hagyományok, például karnevál, elitkultúra:
  • képzőművészet ("kulturált"), egy állam (hivatalos vagy hivatalos) vallása vagy hivatalos ideológiája, az orvostudomány mint tudásterület (tudományos);

A diffúziós módok szerint

A tömegtájékoztatás megjelenésével megváltoztak a kulturális folyamatok. Onnan új kultúrák alakultak ki.

A tömegkultúra vagy tömegkultúra ismeri azt a kultúrát, amely a tömegtájékoztatás által közölt információkból, azaz a fogyasztási kultúrából származik. Mind az elitista, mind a népkultúrát érinti.

Például:

• A The Beatles és más pop bálványok globális jelensége; Egyes termékek általános fogyasztása és a hozzájuk kapcsolódó képek (például üdítőitalok).

A kiberkultúra egy másik kultúrák meghatározott aszerint, hogy azok a média. A kiberkultúrát úgy kell érteni, hogy az alanyok interakciója révén alakul ki a szociális hálókon és a virtuális valóságon keresztül.

Például:

• Second Life , virtuális közösség, a kultúra Facebook és más közösségi hálózatok.

A társadalomban zajló hatalmi küzdelmek szerint

A társadalmi szektorok közötti különbségek ellenállást és / vagy innovációs mozgalmakat generálnak, amelyek szembesülnek a hegemón renddel. Gyakran azoknak a nemzedékek közötti különbségeknek vannak kitéve, amelyeket a műszaki és tudományos fejlődés fényében hangsúlyoznak. Ezen a kategórián belül felismerjük a szubkultúra és az ellenkultúra fogalmait.

Például:

szubkultúrák:

• sziklakerekek; gótikus.

ellenkultúra:

• hippi mozgalom; feminizmus.

Lásd még:

• A kultúra típusai Szubkultúra kontrakultúra

A kultúra filozófiája

A kultúra filozófiája a filozófiai tudományág egyik ága, amelynek célja a kultúra fogalmának és annak a témára gyakorolt ​​hatásainak megértése. Című esszéjében: „Ötlet és filozófiatörténeti kultúra” című könyvében Filozófia Kultúra (VV.AA., 1998), a kutató David Sobrevilla meghatározza a filozófia a kultúra, mint:

… a kulturális jelenségek elemeinek és dinamikájának filozófiai tükrözése, az azokból kivont fogalmak megalapozása, valamint az említett jelenségek filozófiai szempontból történő értékelése és kritikája.

A kutató szerint a filozófia más diszciplínákkal (például antropológiával vagy pszichológiával) szembeni kultúrával kapcsolatos megközelítése közötti különbség az, hogy a filozófia a koncepció fogalmának tanulmányozására szolgál. A kulturális filozófia tehát nem foglalkozik a kulturális jelenségek empirikus elemzésével mint tényekkel. Éppen ellenkezőleg, megpróbálja megérteni őket filozófiai szempontból.

Kulturális háttér

A kulturális kontextust olyan kulturális változóknak nevezzük, amelyek lehetővé teszik egy adott jelenség megértését. Vagyis ezek azok a kulturális elemek, amelyek befolyásolják a történelem tényét, karakterét vagy termékét, és ezért ezeket figyelembe kell venni a vizsgált kérdés valós értelmezése érdekében. Például: értékrend, szokások, domináns szellemiség stb. A kérdés kulturális kontextusának megértése segít minimalizálni az értékmegítélés kockázatát.