A nárcizmus jelentése (mi ez, fogalma és meghatározása)

Mi a nárcizmus:

A nárcizmus az a túlzott szeretet és csodálat, amelyet az alany önmagában érzékel. Klinikai patológiának tekinthető a pszichológia területén, bár a szót az általános nyelvben is használják, mint a hiúság vagy feltételezés puszta szinonimáját. A kifejezés mint olyan a Narcissus-mítoszból származik.

Nárcisz mítosz

Sigmund Freud a pszichoanalízis tanulmányaiban vette át a kifejezést a görög mitológiából, konkrétan a Narcissus mítoszából.

Narcissus nagyon szép fiatalember volt, akit lányok és nimfák vonzottak erőteljesen. Narcissus azonban nem figyelt rájuk. Egy napon elutasította a visszhangzó nimfát, akit elítéltek mások utolsó szavainak megismétlésére, és ezért nem tudott kommunikálni Nárciszussal.

Ezt tudatában Nemesis, a bosszú görög istennője arra késztette, hogy Narcissus beleszerezzen egy kút vízében való saját visszatükrözésében. Olyan lenyűgöző volt, hogy azzal a szándékkal, hogy megcsókoljon, végül a vízbe dobta magát és megfulladt.

Nárcizmus a pszichológiában

A pszichológia szempontjából a nárcizmus egy olyan személyiségzavar, amelyet nárciszisztikus személyiségzavarnak hívnak. Ez feltételezi a személyiség súlyos diszfunkcióját, és súlyosan befolyásolhatja az emberek életét.

Tisztázni kell azonban, hogy a nárcizmus általában az emberekben is normális módon jelenik meg, mint egészséges módja annak, hogy megértsük és megértsük az igényeinket másokkal szemben, anélkül, hogy extrém pszichológiai rendellenességgé válnának.

A nárcizmus jellemzői

A nárciszisztikus beteget az jellemzi, hogy túlzottan becsüli önmagát és képességeit, nagy önzőséggel rendelkezik, és túlzottan csodálkozási és elismerési igénye van. Mindez viszont valójában alacsony önértékelést rejt. Súlyos esetekben megnyilvánulhat másokkal és problémáikkal vagy érzéseikkel szemben.

Elsődleges és másodlagos nárcizmus

A nárcizmus, Sigmund Freud pszichoanalitikus elmélete szerint, a személyiség felépítésének része, következésképpen az emberi fejlõdés egyik fázisa. E tekintetben két fő típust különböztetünk meg:

• Elsődleges nárcizmus: ezt éri meg a gyermek az élet első hónapjaiban; benne a gyermek minden energiáját irányítja igényeinek kielégítésére. Másodlagos nárcizmus: ez a nárcizmus, mint maga a kóros rendellenesség.