A társadalmi mozgalmak jelentése (mi azok, fogalma és meghatározása)

Mik a társadalmi mozgalmak:

A társadalmi mozgalmak olyan társadalmi csoportok, amelyek olyan ok védelme vagy előmozdítása körül szerveződnek, amelyek összehangolt, tervezett és fenntartható módon idővel törekednek társadalmi változásokra.

A társadalmi mozgalmak két alapvető kulccsal körvonalazódnak: a tagok megosztott identitásának felfogásában és a szisztematikus szervezetben egy jövőbeli előrejelzéssel, amelyek célja konkrét beavatkozás a társadalomba. Ez megkülönbözteti a társadalmi mozgás fogalmát a kollektív viselkedés és a kollektív cselekedet fogalmától.

A társadalmi mozgalmak célja

A társadalmi mozgalmak célja a társadalmi struktúrák és az őket legitimáló értékek változásainak előmozdítása, mivel ezek a struktúrák - a stabilitási hajlandóságuk miatt - hajlamossá teszik a dolgok állapotának naturalizálását, amely a stagnálás és az állandóság oka. anakronisztikus konfliktusokat okozó körülmények.

Végül előfordulhat, hogy egy társadalmi mozgalom a változás ellen artikulál, és nem támogatja. Ez akkor fordul elő, amikor a többi társadalmi szereplő, szinte mindig a kormány által végrehajtott intézkedések olyan változtatásokat vezetnek be, amelyek bizonyos mértékben veszélyeztetik a közösség életmódját. Ebben az esetben az ellenállás mozgalmakról van szó, egy katonai szférából átvett kifejezésről.

A társadalmi mozgalmak jellemzői

Általánosságban a társadalmi mozgalmakat a következő elemek jellemzik:

• A társadalom feszültségeiből vagy strukturális konfliktusaiból fakadnak; tagjaik megosztott identitással rendelkeznek, amelyet megosztott célok, ötletek, meggyőződések és érdekek fejeznek ki; a kollektív szolidaritás elve köré mozognak; a közösséggel való interakciós hálózatokat hoznak létre, hisznek a részvételben kollektív, mint társadalmi változás vagy társadalmi beavatkozás motorja; bizonyos szervezeti stabilitást élveznek; szerkezetük gyakran horizontális; összehangolt kollektív intézkedéseket terveznek és dolgoznak ki a konfliktusok kezelésére; általában a hatalommal való kapcsolatuk konfliktusos; beavatkozásuk az intézményi szférán kívül fordulnak elő. Ezért különböznek a politikai pártoktól, a szakszervezetektől, az érdekcsoportoktól és a nyomásgyakorlatoktól, fő erőforrásaik inkább szimbolikusak (érzelmileg elkötelezett vezetők és tagok, alternatív történetek stb.), Mint anyagi jellegűek.

A társadalmi mozgalmak típusai

A társadalmi mozgalmak osztályozása a köztük megjelenő területek, ütemtervek és célok sokféleségével kezdődik. Lássuk ezután a társadalmi mozgalmak legfontosabb típusait.

A változás minősége szerint

• Innovatív vagy progresszív mozgalmak: azok, amelyek előmozdítják a társadalmi szervezet új formáját. Példa: munkaerőmozgás. Konzervatív mozgalmak : azok, amelyek ellenállnak a politikai szereplők által bevezetett változásoknak, vagy a hagyományos hitrendszerek vagy struktúrák legitimálására törekszenek. Példa: monarchikus mozgalmak.

A változás céljainak megfelelően

• Mozgások strukturális vagy társadalmipolitikai: cél a módosítás a jogi berendezés, részleges vagy teljes.
  • Példa: Az Egyesült Államok Polgári Jogi Mozgalma az 1960-as években.
  Szociokulturális mozgalmak : a hitrendszer, értékek vagy életmód módosítására törekszenek.
  • Példa: a jelenlegi feminizmus a nyugati világban.

A stratégia szerint

• Instrumentális logikai mozgások: a cél az erő meghódítása.
  • Példa: forradalmi mozgalmak.
  Kifejező logika mozgalmai: A cél a feltörekvő csoportok értékeinek vagy identitásainak a hegemón renddel szembeni védelme.
  • Példa: LGBT mozgás .

A történelmi fejlődés szerint

• Régi vagy hagyományos mozgalmak: ők azok, amelyek a modern társadalmak kezdetén származtak.
  • Példa: a választójog mozgalma Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban században.
  Új mozgalmak: azok a társadalmi mozgalmak, amelyek a fogyasztói és a posztindusztriális társadalmakból származnak. Ennek okai általában az identitások, a kultúra és a polgári jogok.
  • Példa: altermundista mozgás .

A kért állítások földrajzi mérete szerint

• Helyi mozgalmak: egy adott város, közösség, ágazat, szomszédság vagy az urbanizáció ügyeire szerveződnek.
  • Példa: „Lányaink haza” mozgalom, Chihuahua, Mexikó.
  Nemzeti mozgalmak: azok, akiknek igényei nemzeti szintűek és mindig az állam felé irányulnak.
  • Példa: A békéért folytatott mozgalom, igazságossággal és méltósággal Mexikóból.
  Transznacionális mozgalmak: azok a mozgalmak, amelyek globális és nemzetek feletti hálózatba szerveződnek a nemzetközi szereplők előtt.
  • Példa: Greenpeace , globális környezetvédelmi mozgalom.

Lásd még:

• Feminizmus, Fogyasztói társadalom, Kontrakultúra, Példák a társadalmi egyenlőtlenségre.

A társadalmi mozgalmak eredete vagy okai

Sok elmélet létezik a társadalmi mozgalmak eredetéről. A hagyományos magyarázó modell azt három változónak tulajdonítja: szerkezeti okok, konjunkturális okok és triggerek.

• Strukturális okok, azaz olyan feszültségek, amelyek egy bizonyos társadalom keretein belül keletkeznek, és amelyek fokozatosan táplálják az elidegenedést, frusztrációt, neheztelést vagy a bizonytalanság és a tehetetlenség érzetét. Rövid távú okok, azaz olyan akut válságok, amelyek nyilvánvalóvá teszik a kellemetlenséget. Triggerek, azokra az eseményekre hivatkozva (törvények kihirdetése, nyilvános címek, balesetek, hír események stb.), Amelyek kitöltik a kitartó képességet és ösztönzik az alternatívák keresésének szükségességét.

A társadalmi mozgalmak konszolidációja, azaz ezek kialakulásának valódi hatékonysága különféle tényezőkkel függ össze. Nézzük meg a főket.

• Strukturális feltételek, azaz válságok, eseményeket kiváltó események stb., A közösség vezetése, vagyis elegendő szilárd vezetõ jelenléte a projekt, az anyagi és szervezeti források animálásához és irányításához.

Társadalmi mozgás, kollektív viselkedés és együttes fellépés

Nem minden társadalmi megnyilvánulás lehet a társadalmi mozgalom. Az a tendencia, hogy összekeverik ezt a fogalmat a kollektív viselkedés és a kollektív cselekedet fogalmával, a közöttük fennálló szoros kapcsolat miatt.

A kollektív viselkedés olyan spontán és elkülönített tevékenységekre utal, amelyek a konjunkturális jelenségekre reagálnak. Nem a társadalmi változásokra irányul, hanem a kellemetlenség vagy a frusztráció kifejezésére, bár lehet, hogy az új társadalmi mozgalmak csírája.

A kollektív viselkedés történelmi példája a Caracazo nevű fosztogatás hulláma Venezuelában, amelyet 1989. február 27. és 28. között szabadítottak fel.

A kollektív fellépés az, amely a közösség javát szolgálja, és amelynek belső szervezete minimális. Nem feltétlenül konszolidálódik egy állandó program körül.

Mert például, szervezése nyilvános demonstrációt a bejelentés egy intézkedés népszerűtlen kormány.

A társadalmi mozgalmak, amelyek valójában elősegítik a kollektív fellépéseket, egy hosszú távú és messzemenő célokat szolgáló szisztematikus program keretében teszik ezt, mivel a társadalmi szerkezeti változásokra irányul, és nem csak konjunkturálisan.

Társadalmi mozgalmak és a média

A társadalmi mozgalmak és a média közötti kapcsolat gyakran bonyolult, mivel a tradicionális médiumoknak lehetősége van ezen mozgalmak cselekedeteinek láthatóvá vagy láthatatlanná tételére, valamint az állításukkal kapcsolatos információkra vagy félreértésre.

Az alternatív média nagyon fontos szerepet játszik a társadalmi mozgalmakban, különösen a közösségi természetű mozgalmakban (kis helyi televíziós állomások, közösségi rádióállomások, helyi sajtó) és természetesen az internetben és a szociális hálózatokban, amelyek lehetővé teszik, hogy bárki váljon tartalom és információ előállítója.