Makroökonómiai jelentés (mi ez, fogalma és meghatározása)

Mi a makroökonómia:

A makroökonómia egy olyan gazdasági ága, amely megvizsgálja a nagy aggregátumok viselkedését, szerkezetét és kapacitását nemzeti vagy regionális szinten, például: gazdasági növekedés, foglalkoztatási és munkanélküliségi ráta, kamatláb, infláció, többek között. A makró szó a görög makrókból származik, ami nagy jelentést jelent.

A makroökonómiai tanulmányok olyan összesített mutatókat tartalmaznak, mint a GDP, a munkanélküliségi ráta, az árindexek, valamint a gazdaság egészének megértését és magyarázatát, valamint a gazdasági válságok előrejelzését célozzák.

Ugyanígy a makroökonómia megkísérel olyan modelleket kidolgozni, amelyek magyarázatot adnak a gazdaság különféle változatai közötti kapcsolatra; nemzeti jövedelem, termelés, fogyasztás, munkanélküliség, infláció, megtakarítások, beruházások, nemzetközi kereskedelem és nemzetközi pénzügyek.

Lásd még a GDP-t.

Különbség a makroökonómia és a mikroökonómia között

A makroökonómia az ország vagy régió globális jelenségeinek - például a gazdasági növekedés, az infláció, a munkanélküliség - gazdasági tanulmányáért felel, míg a mikroökonómia az egyes gazdasági szereplők, például az egyén, a vállalat, a család viselkedését vizsgálja.

Makrogazdasági változók

A makroökonómia rendszeresen elemzi a változókat és mutatókat annak érdekében, hogy meghatározza az adott ország vagy régió gazdaságának egyensúlyát és növekedését célzó gazdaságpolitikákat.

Ebben az értelemben a makrogazdasági modellek a következő szempontokra épülnek:

• Gazdasági növekedés: amikor egy gazdasági növekedésről beszélünk, az azért van, mert kedvező a kereskedelmi egyensúly, vagyis javulnak egyes mutatók, például; az áruk és szolgáltatások előállítása, megtakarítás, beruházás, az egy főre eső kalóriakereskedelem növekedése stb. tehát egy ország vagy régió jövedelmének növekedése egy adott időszakban. Bruttó nemzeti termék: mennyiségi vagy makrogazdasági nagyságrend, hogy kifejezzék egy régió vagy ország áruk és szolgáltatások előállítása monetáris értékét egy adott időtartamon keresztül, ez utal az egy adott ország által később elvégzett belső áruk és szolgáltatások előállítására Ezeket belsőleg vagy kívülről is forgalmazhatják. Infláció: szigorúan az áruk és szolgáltatások áremelkedése a piacon egy adott időszak alatt. Amikor az áruk és szolgáltatások ára növekszik, az egyes valutaegységek elegendőek ahhoz, hogy kevesebb árut és szolgáltatást vásároljanak, ezért az infláció a valuta vásárlóerejének csökkenését tükrözi. Ha az árakról és az inflációról beszélünk, akkor figyelembe kell venni az áruk és szolgáltatások előállításának költségeit, mivel itt tükröződik az áruk és szolgáltatások áremelkedése, vagy az említett árukban fennálló többletérték szintén elemezhető. és szolgáltatások. Munkanélküliség: ez az a helyzet, amikor a munkavállaló munkanélküli helyzetben van, és ugyanúgy nem kap fizetést. Arra is érthető, hogy egy országon vagy területen a népesség munkanélküliek vagy munkanélküliek száma egy arányon keresztül tükröződik. Nemzetközi gazdaság: foglalkozik a globális monetáris szempontokkal, az a kereskedelempolitika, amely egy adott területnek vagy országnak a világ többi részével lehet, közvetlenül kapcsolódik a nemzetközi kereskedelemhez, azaz olyan termékek és szolgáltatások vásárlásához és értékesítéséhez, amelyek Végzik más országokkal vagy külföldön.

Keynesi makroökonómia

John Maynard Keynes által 1936-ban kiadott közgazdasági elmélet, a foglalkoztatás, az érdek és a pénz általános elmélete című kiadványában jelentette a nagy depresszió termékét, amelyben Nagy-Britannia és az Egyesült Államok 1929-ben szembesült. Keynes elméletében javasolja monetáris és fiskális politikák az aggregált kereslet szintjének szabályozására. Keynes elméletében az állami kiadások növelését javasolja a munkahelyek teremtése érdekében az egyensúly eléréséig.

Makroökonómia Paul Samuelson

Samuelson átírta a Gazdaságelmélet egy részét, és alapvető fontosságú volt a neoklasszikus-keynesiusi szintézis kidolgozásában, mivel az mindkét alapelvet beépítette. Paul Samuelson termodinamikai matematikai módszereket alkalmazott a közgazdaságtanban, és felhívta a figyelmet 3 alapvető kérdésre, amelyeket minden gazdasági rendszernek meg kell válaszolnia; Milyen árukat és szolgáltatásokat és milyen mennyiségben állítanak elő, hogyan és kinek készülnek.