A húsvét (vagy a húsvéti nap) jelentése (mi ez, fogalma és meghatározása)

Mi a húsvét (vagy a húsvéti nap):

A húsvét a keresztre feszítés utáni harmadik napon a Jézus Krisztus feltámadását ünnepli, ahogy az a Biblia Újszövetségében is szerepel. Ez a keresztény egyház legfontosabb ünnepe.

A húsvétot húsvéti napnak, húsvéti vasárnapnak, húsvéti vasárnapnak, dicsőség vasárnapnak vagy szent vasárnapnak is nevezik.

Húsvétkor a húsvét véget ér, azokban a napokban, amikor nagypénteken megemlékezik Jézus keresztre feszítéséről és haláláról, és feltámadásáról és megjelenéséről a tanítványai előtt a húsvéti vasárnap ünnepelik.

A húsvétkor kezdődik a húsvéti szezon néven ismert időszak, amely ötven napig tart, és a Pünkösdi vasárnap ér véget.

A Szentírás szerint Húsvétkor Isten reményt ad a keresztényeknek a feltámadásról és egy új életmódról, amelyet Krisztus visszatér a halottakból.

A húsvét egy mobil ünnep, amelynek napja évről évre változik. Ennek oka az, hogy a dátumot nem a polgári naptár, hanem a liturgikus év határozza meg, amelyet a holdciklusok irányítanak.

Így a Húsvét mindig az első telihold után a tavasz kezdete után az északi féltekén, az ősz pedig a délen található.

Ebben az értelemben a húsvét március 22. és április 25. között ünnepelhető. És amikor esik, fontos kiszámolni más vallási ünnepek, például a pünkösdi és a felemelkedés dátumait is.

A húsvét kifejezés a latin páscae- ból származik, amely viszont a görög πάσχα (pasjua) -ból származik, amely a héber פסח (pésaj) átalakítását jelenti, ami azt jelenti, hogy „lépés” vagy „ugrás”.

Lásd még:

• Húsvét, pünkösd, felemelkedés.

A húsvét eredete

A Húsvét ünnepe eredete a Biblia Ószövetségében található, az Exodus könyvében. Itt elmondja Izrael népe felvonulását az egyiptomi fogságból az ígért földig, és elmagyarázza, hogyan kell a húsvéti ünnepséget lebonyolítani a héber nép számára.

A keresztények azonban elkülönítették a zsidó és a keresztény húsvéti ünnepséget Nicaea Első Tanácsán (325-ben), és így meghatározták a keresztény ünneplés megfelelő elemeit, amelyek Jézus Krisztus feltámadását ünneplik.

Húsvéti szimbólumok

Húsvéti nyuszi

A húsvéti nyuszi a termékenység szimbóluma, mivel a tél végén és a kora tavasszal az északi féltekén az állatok fiatalkorukkal kezdtek megjelenni, emlékezve a föld újjászületésére.

Húsvéti tojás

A húsvéti tojás az élet kezdete. Ezért számos országban csokoládétojást adnak a barátoknak és a családnak, hogy jó húsvéti ünnepeket kívánjanak nekik.

Húsvéti gyertya

Ez egy nagy gyertya, közepén kereszttel díszítve, amelyet a húsvéti vigil során használnak. Világossága Krisztus feltámadását szimbolizálja.

virágok

A virágok Jézus feltámadásának életét és örömét, valamint az új életét képviselik, amelyet ő hoz nekünk. A templomokat manapság általában sok virág díszíti.

A fény

A fények különös szerepet játszanak a húsvéti ünnepségekben: ők azok, amelyek felhívják a figyelmet arra, hogy a húsvét a fény visszatérése mindenki számára Krisztus feltámadásakor. Ezért nemcsak a gyertyákat, hanem a világos, vidám és ünnepi színeket is használják.

Zsidó húsvét

A Húsvét, más néven Húsvét, a zsidó ünnep, amely a héber nép Egyiptomból való távozását emlékezi meg, és amely az Exodus bibliai könyvében található. A héber emberek úgy vélik, hogy ez a tény az emberek születését jelöli.

Az ünneplés egybeesett a héber hónapban ( Nissan ), amely megegyezik március és április utolsó napjaival, amikor a tavaszi szezon megkezdődött.

A zsidók folytatják az Exodus könyvben megfogalmazott hagyományt. A hét napon át tartó ünnepség alatt egy különleges vacsorát kovásztalan kenyérrel, borral, gyógynövényekkel és bárányval szolgálnak fel, ahol az egész család összegyűl. Ezen fesztiválok idején tilos az erjesztett gabonafélék fogyasztása.