Bizánci Birodalom: mi ez, funkciók és térkép (összefoglaló)

Mi a bizánci birodalom?

A bizánci birodalom az összes keleti területből állt, amelyek a Római Birodalomhoz tartoztak. Hivatalosan 395-ben hozták létre, amikor a nyugati és a keleti területeket véglegesen elkülönítették. Felemelkedése és bukása a középkor korszakának kezdetét és végét jelzi.

A bizánci birodalom fővárosa Konstantinápoly volt (kezdetben bizánci néven), ma ismert Isztambul néven.

A bizánci birodalom eredete

Justinianus császár uralma alatt (ie 527-ben) a Bizánci Birodalom a mai Afrika, Egyiptom, Spanyolország, Olaszország, Törökország, Horvátország, Kis-Ázsia és más területek részeit elfoglalta.

A Kelet-Római Birodalom vagy a bizánci birodalom politikai és adminisztratív megoldásként alakult ki a rómaiak által meghódított területek feletti ellenőrzés fenntartására.

Az eredeti terv a Római Birodalom felosztása két részre: nyugati és keleti, mindegyik saját császárukkal és alelnökeikkel a döntéshozatal megkönnyítése érdekében, bár a Római központi hatalomnak reagálnia kellene.

A belső küzdelmek azonban megakadályozták a terv megszilárdulását, amíg Konstantin császár nem sikerült 330-ban ismét egyesíteni a keleti és a nyugati birodalmat, és a bizánci várost (később Konstantinápoly néven) a birodalom új fővárosává nyilvánította. Ezért évszázadokkal később a történészek a Nyugat-római birodalmat, "bizánci birodalmat" hívták.

Konstantin mandátumát I. Theodosius követte, aki két fiát, Flavius ​​Honorius és Arcadius örököseit a keleti és a nyugati birodalmaknak nevezte. Ez a döntés - a Konstantin által létrehozott egység fenntartása mellett - a két birodalom végleges szétválasztását hozta létre 395-ben és a Kelet-Római Birodalom mint önálló egység kezdete.

A következő császárok azonban megpróbálták újrakezdeni a kapcsolatokat a nyugati birodalommal, és a legambiciózusabb esetekben visszanyerni a Római Birodalom korábbi dominanciáját, amelynek nyugati része már hanyatlásban volt.

527-ben Justinianus császár az afrikai és európai területek inváziója, valamint jogi és adóreformja révén visszatért a múlt idők hatalma a Kelet-Római Birodalomba.

Lásd még:

• Birodalom, középkor.

A bizánci birodalom hanyatlása és bukása

Miután Európa, Ázsia és Afrika nagy részét meghódította, és politikai, gazdasági és területi dominanciát gyakorolt, a Bizánci Birodalom Justinianus császár halála után lassú, de fokozatosan elvesztette területét, és a birodalmat déli Görögországba redukálta. Olaszországból és Kis-Ázsiaból.

Amikor a törökök 1453-ban megszállták Konstantinápoltba, a Kelet-Római Birodalom bukását hivatalosan megfogalmazták. Ezt a dátumot nagy történelmi jelentőségűnek tekintik, mert sok történész számára a középkor vége.

A bizánci birodalom jellemzői

A bizánci birodalom gazdasági, politikai, vallási és kulturális örökségéből állt ki, amelyet alig több mint ezer évig tartott fenn. Ez a legkiválóbb jellemzői közül néhány:

Politika és diplomácia

A bizánci birodalom idején a "Basileus" alakja uralkodott, aki csak a császár volt, de olyan beruházással, amely a politikát a vallással keverte: Bázel nemcsak a földi hatalom legmagasabb képviselője volt, hanem volt Isten által legitimált hatalom, és ezt csak a pápa felülmúlta.

A bizánciiak híressé váltak területük kiterjesztésével (különösen Justinianus császár uralma idején). Kedvenc gyakorlataik azonban nem háború, hanem diplomáciai kapcsolatok voltak, mivel ezek megóvták őket a támadásoktól és biztosították a kereskedelmet is.

vallás

Amikor a Bizánci Birodalom még mindig a Római Birodalom része volt, több vallást gyakoroltak a meghódított területek és kultúrák keveréke eredményeként. Ez azonban fokozatosan megváltozott, amíg a kereszténység hivatalos vallássá nem vált, és minden más vallási megnyilvánulást tiltottak.

A bizánci birodalom érvényességi ideje alatt jött létre az ortodox egyház, amelynek létezése a mai napig érvényes, különösen a kelet-európai országokban.

gazdaság

A bizánciiak Justian császár megbízatása alatt példátlan gazdasági növekedést értek el három tényezőnek köszönhetően:

• A meghódított területeken elfoglalt vagyon felhalmozódása lehetővé tette számukra az arany vermését és a pénzeszközök növelését. Kereskedelem: A bizánci birodalom a selyem út elengedhetetlen része volt, sőt olyan messzire mentek, hogy fejlesszék saját iparukat, hogy ne függjenek az ázsiai selyemtől, de a belső kereskedelem cseréje lehetővé tette számukra az önfenntarthatóságot. Adók: A földbirtokláshoz kapcsolódó adók beszedése volt a birodalom egyik fő jövedelemforrása.

Arts

A bizánci kulturális örökség hagyott napjainkban felbecsülhető, és ez különösen tükröződik az építészetben, amelyet a naturalista befolyás, a vallási témákra való utalás és a római és görög technikák keveréke jellemzi. Kiemelkedtek a mozaik, általában díszítés céljára történő felhasználásában is.

Az irodalomban a bizánciiak hagyatékot hagytak fenn saját műfajukról, például a bestarianusokról (mitológiai állatok gyűjteményei) vagy a lapidákról (gyűjtemények a kövek erejéről), vagy a Digenis Akritasról, a 12. században írt anonim költőkönyvről, amelyben összekapcsolják egy Digenis nevű hős kalandjait.

Megtaláltuk a költészet orosz, örmény és török ​​változatát, amely látszólag jelzi a szöveg múltbeli relevanciáját.

A festményben a bizánci birodalom a kereszténység releváns alakjainak számos vallási ábrázolását hagyta el, úgynevezett ikonokat, amelyeket különösen a templomok oltárképében használtak. Ezzel a művészi kifejezéssel jött az ikonoklasztok, amelyek ismertek voltak a vallási képek imádásának ellen.

Lásd még az Iconoclast.